2016. július 9., szombat

Az utazás

Kedves barátom!
Biztos megesett már veled is, hogy a fák zöldek lettek, az idő meleg* lett, és ti bizony, hogy el ne olvadjatok mint fagyi a tűző napon, nyaralni mentetek. Szépen beültetek a kocsiba, fel a repülőre, aztán uzsgyi neki, már ott is voltatok. Így azért elég jól hangzik, nem? Csakhogy valószínűleg elfeledkeztünk egy aprócska részletről. Az a csodálatos utazás TIZENHAT nyamvadt ÓRÁIG TARTOTT. Utaztál már tizenhat órát buszban? Még nem (mázlista)? Akkor most elmondom, hogy mi is történik veled egy ilyen úton.

1~2-3 óra
Amikor beülsz az autóba vagy buszba izgatottan nézel az út elé, érdeklődve figyeled a tájat, beszélgetsz a körülötted ülőkkel. Teljesen fel vagy villanyozva az utazástól, és örülsz is, hogy néhány órát az autóban, nyugiban tölthetsz. Elámulsz egy-egy szebb virágon, különleges formájú fán, magasabb hegyen.
3~4-6 óra
A folyamatos üléstől kezdesz egy kicsit elgémberedni, egyre gyakrabban kezdesz ülőhelyzetet váltani. Már nem igazán köt le a társalgás, inkább bedugod a füledbe a fülhallgatót, a kedvenc zenéidet hallgatod, és úgy figyeled a tájat, ami (szépnek szép, de...) már nem köt le annyira.
5~7-8 óra
Az egész lábad zsibbad, az sem segít, hogy néha megálltok egy-egy benzinkútnál. Már annyit hallgattad a kedvenc számaidat, hogy megutáltad őket, így csak automatikus lejátszásra állítod a telefonod. Megpróbálsz olvasni egy keveset, hogy gyorsabban teljen az idő, de amikor észreveszed hogy már elolvastál három fejezetet és még mindig csak egy negyed óra telt el, ezt is félreteszed. 
8~9-10 óra
Egyre jobban unatkozol, a szemed le-lecsukódik, de ti még mindig csak úton vagytok. Deréktól lefelé lebénultál, de az ujjaid mozognak, épp azzal próbálod kikaparni a szemed, miközben csendesen szenvedve kuksolsz összehúzódva, mint egy vállalkozó szellemű hering a saját maga által választott dobozban.
10~12-13 óra
Mind a tíz és félórányi zenét meghallgattad ami a telefonodon volt, úgyhogy most előkeresed a régi kedvenceidet. És ekkor: BUMM Dugóba keveredtek. Ám a te lelki nyugalmadat semmi nem rendítheti meg, mit számít még plusz pár száz óra várakozás? Így amíg a többiek idegeskednek, te némán tátogsz a dalszövegre,a combodon ütöd a ritmust, eljárod a kacsatáncot, és mindeközben twerkelni is megtanulsz. Természetesen még mindig ülve.
13~14 óra
Minden hosszú utazás során eljön az a holtpont, amikor a pokolba kívánod az egészet, a bajszod alatt tízszer megátkozod az univerzumot amiért nem teszi lehetővé az időutazást, mindeközben a fejedet vered az előtted lévő ülésbe, esetleg a szélvédőbe, melyen lassan apró hajszál repedések jelennek meg. És ha már a hajszálaknál tartunk: A tieidből már nincsen sok. Illetve a sofőréből sem.
15~16 óra
Már csak az a másfél óra van hátra, amikor üveges szemmel meredsz magad elé, semmire nem reagálva, és épp azon gondolkozol, hogy vajon elég jó ember voltál-e ahhoz, hogy a mennybe kerülj.

Aztán rájössz, hogy a pokol ennél a buszozásnál már csak jobb lehet.




 *melegebb   *elég meleg   *nagyon meleg  *na jó, elképesztően hihetetlenül borzasztóan meleg

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése