2015. május 9., szombat

Latin amerikai táncok

Észre vettem, hogy a legtöbben nem tudják, hogy mire gondoljanak, ha azt mondom nekik, hogy "Latin amerikai táncok." Az még a jobbik eset, hogyha legalább a Szambát ismerik, de arról sem tudják, hogy a latin amerikai táncok közé tartozik, de természetesen tisztelet a kivételnek.
Ezért gyűjtöttem nektek össze az öt latin amerikai társastáncot, hogy ne keverjétek össze a Szambát a Salsával, és a Tangót a Rumbával, csak hogy néhány példát említsek.
Persze nem kell kenni - vágni, hogy hány ütemes egy - egy tánc, de úgy gondolom, hogy legalább a táncok nevének ismerése hozzátartozik valamilyen szinten az alapműveltséghez.

Minden tánchoz fogok írni egy saját megjegyzést is, amikben elmondom a tapasztalataimat a táncokról, illetve plusz információkat írok róluk.
Végül csatolni fogok egy-egy videót, amikről a következőket szeretném elmondani:
  • Ezek a felvételek Moszkvában készültek a világbajnokságon, és direkt ezeket raktam ide, hogy kellően színvonalas technikát lássatok.
  • JUNIOR korosztályt válogattam, mivel mint technikailag, mint korban közelebb áll hozzám, és hozzátok is ez a korosztály.
  • Ha valaki nem tudná, hogy hogy folynak ezek a versenyek: Minden pár Egyéni koreográfiát ad elő, betáncolják a parkettet, a zsűri minden párról külön alkot véleményt. Ha esetleg egymásnak megy két pár, vagy valamilyen módon akadályozza egymást a táncban, az nem számít hibának.
A csillagok azt jelentik, hogy melyikeket tudom legalább alapszinten táncolni. Ez csak amolyan érdekesség. Akkor kezdjük is el.
Cha-cha-cha*
     A cha-cha-cha a Kubából származó táncok családjába tartozik, egyike a legkedveltebb latin- amerikai társastáncoknak. A rumbából és a mambóból alakult ki, így azok változatának tekinthető.
     Kitalálója  egy havannai zenész, Enrique Jorrin. 1954-től az első számú divattánc lett főként észak- Amerikában, de 1957-től Németországban is  elterjedt. A cha-cha-cha hamar népszerű lett a tánciskolákban világos, tiszta ritmusának, a változatos és derűs figuráinak köszönhetően.
     A cha-cha-cha ma minden korosztályban az egyik legkedveltebb tánc már a tánciskolások között is, hiszen szórakoztatóan kihívó, kacér flörttel kísért tánc. A klasszikus versenyzene mellett számos pop zene is alkalmas a tánchoz.

Saját megjegyzés: Magam sem írhattam volna szebben.


Szamba*
A szamba eredetileg több táncforma gyűjtőneve volt, melyeket az elmúlt évszázadokban az afrikai néger rabszolgák vittek magukkal Kongóból, Szudánból és Angolából új hazájukba, Brazíliába.
      1910 körül került Európába, de csak 1948-49 táján ért el nagyobb népszerűséget a tánciskolákban. 1959-től vették fel a latin-amerikai táncok versenyprogramjába, de ezzel át is alakult.
      Ma már jelentős különbség van a Braziliában táncolt szamba és az európai szamba között. Ami azonban közös: a karneváli hangulat, a túlcsorduló boldogság és a kirobbanó életöröm. A tánciskolákban nagyon kedvelt tánc magával ragadó zenéje miatt.

 Saját megjegyzés:Nekem személy szerint ez az egyik kedvenc latin-amerikai táncom, egyszerűen imádom a zenéjét, olyan hívogató, táncra csábító. Amint látni fogjátok, sok csípőmozgás van benne, amire tánc közben nagyon oda kell figyelni.



Rumba*(fogjuk rá)
A rumba eredetileg több kubai páros tánc gyűjtőneve volt. Jelentése egyszerre ünnep és tánc.
      Zenéjét vagy lassan játsszák, mint később Európában népszerű rumba-bolerót, vagy gyorsabban, mint a rumba- guarachát és kubai rumbát. Európában 1930-ban jelent meg, de áttörést csak 1945 után hozott. A kétféle zene kétféle alaplépés kialakulását eredményezte (kubai alaplépés, négyszög alaplépés). A kettő közül inkább a kubai alaplépés terjedt el, mert a versenytáncosok többsége ezt a stílust táncolta. Ma már a tánciskolákban is a legtöbb helyen ezt tanítják.
      A rumba jellege izzó szerelmi udvarlásként jelenik meg. A nemek párharcában a nő az elutasítás és az odaadás, a férfi a vonzódás és a függetlenség között ingadozik. A női csábítás fontos kifejezőeszközei a csípő- és medencemozgások. A tánciskolások körében is nagyon kedvelt. A klasszikus versenyzenéken kívül egyes pop számokra is lehet rumbát táncolni.

Saját megjegyzés: Talán ez az egyik legnehezebben megtanulható latin amerikai tánc. A lépések nem okoznak nagy nehézségeket viszont a sok csípő-és medencemozgatást minden lépésnél külön kell megtanulni, továbbá nem elég csak a csípőnket mozgatni, hanem a felsőtestünket is összhangba kell hozni a már korábban begyakorolt mozdulatokkal, elvégre elég furán nézne ki, ha csak az alsótestünk mozogna.


Paso Doble
   Eredetileg Spanyolországból származik, mai formáját azonban Franciaországban alkották meg. Eleinte inkább csak művészek táncolták és csak később jelent meg a tánciskolák tananyagában.
   A paso doble bikaviadalt elevenít meg, ahol a férfi a matador, a nő pedig a vörös kendő. A páros együtt mozog egy képzeletbeli bika körül és arénabeli küzdelemből stilizált figurákat táncolnak. Ugyancsak gyakoriak a flamenco elemek.
  Lendületes, energikus, indulószerű zenéje miatt igen kedvelt a tánciskolások körében is.

Saját megjegyzés: Szerintem egy ilyen tánc megnézése után magunktól is rájöhetünk, hogy ez bizony egy bikaviadal-imitáció, szerintem elég felismerhető.
Egy kis plusz infó: A flamenco tánc szintén Spanyolországból származik, általában ilyen kis fa csattogtatót (fogalmam sincs, hogy mi a neve) használnak tánc közben. 


 Jive*
 
  A jive mára már nemzetközileg elismert neve a sokféle eredetileg afroamerikai táncnak. Ide tartozott a lindy hop, blues, swing, a boogie, boogie-woogie, a jitterbug és bebop. Az ötvenes évektől ezeket követte a rock’n ’roll. Az USA-ban népszerű táncokat amerikai katonák hozták Európába 1940 táján.
     A kritikusok azonban mérsékeltebb formát kerestek így végül angol tánctanárok kifejlesztették a valamivel lassabb zenére táncolható elegáns, de mégis lendületes jive-ot.
Gyors, lendületes, magával ragadó tánc, így főleg a fiatalok körében népszerű a tánciskolákban.

Saját megjegyzés: Amint a videóban láthatjátok, ez tipikusan az a tánc, ami erős, izmos lábakat teremt. A térdet minimum minden lépés elején vízszintes fölé kell kapni, illetve a sarkat is kapni kell, majdnem fenékig. Ez szerintem a leggyorsabb tánc a latin-amerikai társastáncok közül.
Ami még érdekesség, a jive különleges ritmikája. Nem tudom, hogy mennyire lehet észrevenni, de bár 4/4- es tánc, nem egészeket számolunk. A lépések ritmikája háromnegyed-negyed-egész arányban oszlik el, és így nem "egy kettő három, négy"-et, hanem "egy, kettő, három a négy"-et számolunk.
Ezt csak érdekességből írtam le, és ha nem te táncolod, esetleg bírálod, akkor nem fontos.
Ha esetleg észrevettétek az általam leírt ritmust, akkor írjatok kommentet, hadd gratuláljak nektek! :)

 

Ennyi lett volna ez a kis ismertető, ha tetszett, vagy szeretnétek más táncokból ilyen összefoglalót, akkor írjatok kommentet! Nektek melyik tánc tetszik a legjobban?


Borcsesz

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése