Előkészítő-káosz

Mint ahogy sokan tudjátok, a felvételi előkészítők egyfajta előnyt jelentenek a szóbelin, arról nem is beszélve, hogy megismered a tanárokat, és azokat az embereket, akikkel később esetleg egy osztályba, évfolyamba jársz majd. Ez így mind szép s jó, happy meg sunshine, de az miért jó bárkinek is, ha azt az előkészítőt a rohadt csütörtökre rakják?

Nincs értelme, én legalább is nem látom. Persze lehet, hogy velem van a baj.

De hogy teljes legyen a történet, be kell számolnom az előzményekről is.

Az általam kiválasztott iskola, ami ezt az előkészítőt tartja, Miskolcon van. Én egy Miskolc közelében lévő kisvárosban lakom, ami nekem bejárást jelent, nem kevesebb, mint háromnegyed órát busszal, és tíz percet villamossal. A tömegközlekedéssel semmi bajom nincsen, ha felvesznek akkor is bejárós leszek, a kollégiumok engem kerüljenek el messzire, vagyis egyelőre. Az út tehát durván egy óra, az előkészítőt nagyon okosan fél háromtól ötig tartják. Még ez se lenne baj, ha történetesen nem lenne hét darab órám csütörtökön, így legkorábban két óra harmincöt perckor végzek az iskolában, de akkor még nem is ebédeltem, meg ilyen elhanyagolható dolgok. Ha jól számoltam, akkor legalább a hatodik óráról el kéne mennem, hogy mindennel elkészüljek, és még be is érjek időben, de azt erősen kétlem, hogy a suli elfogadná, hogy minden csütörtökön az utolsó két óráról hiányzom... Ez lenne hát a harci helyzet, és én mindezt a jelentkezési határidő előtt egy nappal  tudtam meg. Csak egy cseppet lettem ideges.
Végül arra a döntésre jutottam, hogy itthon fogok felkészülni a szóbelire (ami egyébként nyelvtanból lesz), mert a bejárást semmiképp nem tudnám megoldani, mint ahogy valószínűleg a bejárósok többsége sem.

Sajnálom, most csak ennyire volt erőm, ha tudok, hamarosan újra jelentkezem!
Kíváncsi lennék a véleményetekre, ha esetleg már történt veletek hasonló, vagy bármi hozzászólásotok, véleményetek van! :) Kitartást az iskolában!